Pádis az Erdélyi-szigethegység egyik természeti csodája. Védett terület, ahová turisták tízezrei érkeznek évente megcsodálni a barlangok és fenyvesek világát.
A Pádis-karsztfennsík megannyi látnivalóval és túraútvonallal várja a természet szerelmeseit. Arról, hogy mennyi minden van itt, sorozatot is indíthatnánk, sőt indítunk is, hiszen szinte nincs is az évnek olyan hónapja, hogy legalább egyszer ne látogatnánk el az Erdélyi-szigethegység eme vadregényes és érintetlen vidékére. Pádis ideális hely az amatőr és a profi túrázóknak, de alkalmas arra is, ha csak egy kis csendre és nyugalomra vágyunk távol a forgalmas nagyvilágtól. Itt olyan csend uralkodik, hogy ha megpihenünk, a saját szívverésünket is meghallhatjuk.
Kezdjük is pádisi ajánlónkat az egyik legsűrűbben látogatott helyszínnel, a Varasó-réttel, amelyen egészen biztos, hogy keresztülhaladunk, ha olyan túracélpontot választunk, mint a Szamosbazár, a Horgas-havas vagy akár a Kék-Magura. De ha kellemes családi kiruccanást tervezünk és nem feltétlen a kilométereken át gyaloglás a kirándulásunk célja, akkor is ideális hely a Varasó-rét, ahol parkolási lehetőség is adott az út mentén, és jó pár kellemes órát el lehet tölteni, akár kisgyermekekkel is.
A közel 1400 méter magasságban lévő rétet dolinák, beszakadt barlangok teszik változatossá, itt csodálható meg a tükörsima vizű Varasó-tó, és sűrű, érintetlen fenyvesek szegélyezik. Ha bemerészkedünk a fenyőrengetegbe, szó szerint őserdőben találjuk magunkat. A rétet nyugat felől a Varasó-havas határolja, a hegytetőre páratlan szépségű ösvény vezet, akár könnyed délutáni sétával is felkapaszkodhatunk ide. S ha már itt vagyunk pazar kilátás tárul a szemünk elé: a Bihar-hegység csúcsai és völgyei, a Szamosbazár sziklái és a Pádis-karsztfennsík fekszik a lábaink előtt. Feledhetetlen élmény a látvány, amennyiben a természet is a mi pártunkon áll és nem borítja be felhőfátyol a hegység ormait. Ez ugyanis jellemző errefelé, a nyugatról érkező felhők itt ütköznek neki az Erdélyi-szigethegység magasabb nyugati vonulatainak, és az önmagában is csodálatos, amikor a felhők néhány perc alatt ködbe burkolják a vidéket, majd pár perc múlva tovább is állnak. Felhős időben szó szerint percenként változik az időjárás, érdemes a hátizsákba esőkabátot is csomagolni, bármelyik pillanatban szükség lehet rá.
A Pádis-karsztfennsík csodálatos világ, amit egyre többen fedeznek fel. Évente több tízezren keresik fel a vidéket határon innenről és túlról, a helyi természetjárók mellett nagy számban érkeznek ide turisták Magyarországról, Csehországból és Lengyelországból, vagy még távolabbról is. Szálláshelyek tekintetében érdemes előre gondolkodni és foglalni, ugyanis Pádis az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park részét képezi, és mivel természetvédelmi övezet, kevés odafent a panzió. A Glavoj-rét kedvelt kempingezőhely, de ez csak addig lehet így, amíg a hatóságok elnézően viselkednek, mivel a kempingezés itt is – ugyancsak természetvédelmi terület lévén – tilos. A Pádisra felvezető szerpentin előtt azonban Boga-telep számos szálláslehetőséget kínál, nem mellesleg itt is több olyan látnivaló található, amit kár lenne kihagyni, de ezekről majd szintén egy másik bejegyzésben érdemes írnunk bővebben.
Pádis megközelítése egyszerű. Akár Kolozsvár, akár Szatmárnémeti, Nagyszalonta vagy Arad, illetve Magyarország felől érkezik a látogató, Belényes (románul Beiuș) felé kell haladjon, majd innen Vaskohsziklás (Ștei) irányába és Kissedresnél (Sudrigiu) kell letérni Vasaskőfalva (Pietroasa) irányába. Innen már nem lehet eltéveszteni, a jó minőségű aszfaltos út bekanyarodik a hegyek közé, és sokáig a Köves-Körös mentén kacskaringózik. Előbb Boga-telep következik, majd a szerpentin, ami felvezet az 1200 méteres magasságban lévő Pádis-fennsíkra. Az út végig kifogástalan minőségű, de érdemes odafigyelni az autó műszaki állapotára, a hajtűkanyarok között erős emelkedők (visszafelé pedig lejtők) követik egymást.
A Pádis-fennsík Nagyváradtól és Nagyszalontától egyaránt bő száz kilométerre található. Kolozs megye irányából nem ajánlott a megközelítés, ugyanis az utat csak a Bihar megyei oldalon építették meg.
KÉPGALÉRIA (Fotók: Borsi Balázs)
